2009. április 19., vasárnap

Pákozd Katonai Emlékhely

1951. szeptember 29-én avatták fel az új 1848-as emlékművet a Mészeg-hegyen, amit aztán az idők folyamán a Doni emlékhely, a Békefenntartók emlékművének és a Magyar Vitézek emlékművének felavatása követett. "A Katonai Emlékhely civil kezdeményezésre 11 szervezet összefogásával jött létre 2002. szeptemberében, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetének főbb eseményeit, és emléket állítson az eltelt 160 év hősi helytállásának, a minden korban becsületesen küzdő és ha kellett életét is áldozó magyar honvédnak."


P Á K O Z D neve feltehetően szláv eredetű (az ólengyel Pakost) személynévből származik, amely a magyar pákosztos melléknévvel állhat etimológiai rokonságban. A község és környéke az őskortól lakott volt. Anonymusnál is megjelenik a neve: „iuxta montem Pacostu” („a Pakosztu-hegy alatt, közelében). Elbeszélése szerint a honfoglaló magyar nép Veszprém felé haladva Pákozdnál a hegyek alatt ütött tábort Árpád fejedelem egyik „költött” vezére, Ösbő vezetésével. Ugyanakkor a Budáról Veszprémbe vezető országút egyik állomása is ekkor.A község Magyarország egyik legismertebb települése: az 1848. szeptember 29-i győztes pákozdi csata mélyen a lelkekbe ivódott. Történelmünk egyik legfontosabb eseménye. A csata napjainkig megismert résztvevőiről a Kossuth Lajos Művelődési Házban láthatnak ismertetőt.


Kevesen tudják, hogy 2003. november 3-án volt a 410. éve annak az ütközetnek, amely a hadtörténelemben az I. pákozdi csata néven vált ismertté. Mintegy tizennégyezer magyar és húszezer török katona állt egymással szemben. Pálffy Miklós bányavidéki lovas kapitány és Zrínyi György dunántúli főkapitány által vezetett derékhad lökésszerű támadással űzte el Hasszán budai pasa lovasait. A csatamező déli szárnyán talán ennek az eseménynek emlékét őrzi a Jancsár-völgy és a Hajdútemetés helynév. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a főleg kuruc érzelmű lakosságnak a labanc Fehérvár elleni küzdelmekkel teltek napjai, amely állóháborúvá alakult át. A harcok és a pestisjárvány 274 ember életét követelte. A szatmári békekötést követően 1711. május 5-én itt tartották Fejér Megye Közgyűlését. Ez nem jelentett gyógyírt a tönkretett lakosságnak.





(bővebb információka http://www.pakozdturizmus.hu/ oldalon)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése